A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mindennapok.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mindennapok.. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 11., kedd

Agymenések késő estére...

Depresszió? Bizalom hiány? Félelem attól, hogy túl boldog vagyok? Félelem attól, hogy elveszítem azt akit legjobban szeretek? Viselkedésem megmagyarázhatatlan, minden ember kiélvezné a pillanatot, ennek ellenére én csak búslakodom a múlton és a jövőn. Bosszantó, hogy azt az embert bántom meg most a legjobban, aki talán a legkevésbé érdemli meg. De hát ez badarság, hisz pont azon húzom fel magam már két napja ahogyan viselkedik, akkor meg miért nem mondom el neki, hogy mi a baj? Mert változtatna rajta... Igen, éppen az a baj, hogy meg akar nekem felelni, én pedig nem akarom, hogy miattam változzon meg. Hisz én így szeretem ahogyan most van. Akkor meg most miért zavar az, hogy olyan mint eddig volt? Eltűnt a híres rózsaszín köd? Észrevettem azt amit eddig mindenki mondott? Lehetetlen...

Igazából sajnálom amit ma tettem, hülye vagyok... És igazából van valami ami zavar, de mondom valószínűleg ez csak az én hülyeségem és nem kellett volna így viselkednem hanem ott helyben egyből tisztáznom kellett volna veled a dolgot ehelyett én csak duzzogok magamban órák óta. De kezd megjönni az eszem és rájöttem hogy egy idióta vagyok. Történetesen a dolog ami zavar az eléggé egyszerű, nem akarom hogy megváltozz drágám, sőt(!) pont az hogy nem akarom hogy megbántsd ezt a személyt, mert tudom hogy ő szeret téged.

Nos igen az Egéről van szó, vagy az Ináról, vagy mind a kettőről egyszerre, nem tudom már eldönteni...
A zavaró szituáció a dologban ma annyi volt, hogy nem igazán tudtam rendesen feldolgozni az eseményeket.

[...] 

Tényleg szeretnék bocsánatot kérni a viselkedésem miatt, mert nem érdemled meg, és mert tudom,  hogy megbeszéltük ha valami zavar van a légkörben akkor azt elmondjuk a másiknak, és én nem ezt tettem, és egy borzalmas ember vagyok emiatt... De féltem neked elmondani ezt. Mert ha te nem is de én tudom mi a valóság, mint már mondtam neked egyszer én mindent előbb látok a "facebookon" mint te. Nos ez az életben is így van. Én mindent előbb tudok mint te. Még ha ezt nem is hiszed el most, sajnos ez így van és most nem érted, hogy én tulajdonképpen mire is gondolok, de tudom, hogy az Ege kútba ugrana érted, míg te haboznál, hogy utána ugorj-e...
Viszont te Ináért kútba ugranál, sőt a "csillagokat is lehoznád neki az égről, ha azt kérné" (!) Csak azt nem látod be amit az Ege sem lát be nálad, hogy mint ahogyan te is haboznál Ege után ugrani, valószínűleg Ina is habozna utánad ugrani a kútba. Ebben a helyzetben a legszörnyűbb csak az, hogy mire eldöntitek, hogy utánuk mentek-e addigra késő lesz...  Semmibe veszed Ege érzelmeit és a kutyádként ugráltatod, úgy ahogy Ina is teszi veled.

Szép kis kalamajkába keveredtem már megint, igaz?

ui: Sajnálom, ha most ezzel más emberek érzelmeit is megbántottam, én így gondolom, ha nektek is vannak gondolataitok, tessék csak tessék! Osszátok meg velem is. 

2013. október 14., hétfő

Minél nyilvánvalóbb valami, annál nagyobb rá az esély, hogy nem vesszük észre.





Hozzám fordul, a vállamra teszi a kezét, és egy lépéssel közelebb lép, így szinte már elviselhetetlenül közel van hozzám. A tekintetünk összetalálkozik. Látom rajta, hogy akar valamit mondani, de elfordítja a fejét. Vesz egy mély lélegzetet, újra rám néz, és kérdez.
-Mit kell mondani a lányoknak, hogy ezek után még visszafogadják a fiút?
Csak mélyen hallgatok, nem is tudom mit feleljek, keresem a választ, kutatók az agyam egyes szektoraiban, nézem az emlékeket, de nem találok semmit.
-Van valami varázsszó?- kérdezi újra, de én tudom, hogy nem fog választ kapni. Én sem tudom a választ, hogyan segíthetnék így neki...

2013. szeptember 23., hétfő

Vágyakozunk arra, amivel nem rendelkezünk, és bánkódunk amiatt, amit elveszítettünk.


"-Ó.. képzeld, kedden este Latt felhívott, hogy épp az Nabban ülnek, nincs-e kedvem lemenni hozzájuk pár sörre? 
-És mentél?"

Este a pasid elmegy sörözni a haverjaival egy közeli kocsmába, sajnos a haverjai közül az egyik rosszul lesz, mert túl sokat ivott, és mind a ketten messze laknak nem tudnak haza jutni, ezért felmennek a pasidhoz aludni...
Mit szólsz hozzá?

Tegyük fel, hogy a két haver nő nemű, és a pasid egy kis szobában lakik egyedül, ahol is ezen a bizonyos estén a két lánnyal alszik együtt, akik mind a ketten részegek, és valószínűleg a pasid sem túl józan, hisz egy kocsmából jöttek mind a hárman...
Mit szólsz hozzá?

Csak egészítsük ki egy kicsit még a történetet, a két lány közül az egyik aki rosszul van régen a pasid lelki-társa volt és anno 1989-ben még smároltak is egymással (persze te közben is a barátnő szerepet töltötted be már akkor is, de most nem ezen van a hangsúly)...
Mit szólsz hozzá?

Kis plusz információ még a döntéshez, a másik lány, akit szintén kicsit régebb óta ismer a pasid, elviszi magával haza a pólóját az eset után, amit pár nap múlva szintén egy esti buli után akar vissza adni neki. Ha ez nem lenne elég ez után az este után napi szinten beszélgetnek egymással a lány és a pasid. Az egyik ilyen rutin beszélgetésben a pasid éppen azt ecseteli hogy indul veled szakítani... De mégsem teszi meg....
Most mit szólsz hozzá?

"-Igen, de nem volt semmi izgi, csak beszélgettünk meg söröztünk az egyik csaj, Isr, tök jó fej, vele beszélgettem egész este, nagyon alacsony, és duci kicsit..."

2012. december 30., vasárnap

Az élet túl rövid a bűntudathoz.

A soron következő év végi záró videó: Akinek nem tettem kedvére, annak becses panaszát alul várom szíves türelemmel. És jövőre ne felejtsetek el négykézláb haza mászni! :)

2012. augusztus 28., kedd

Bizonyos helyzetekben a megadás az egyetlen helyes megoldás.







Véget ért a 3 napos tavaszi rendrakós láz! 

Az eredményem egy majdnem üres szoba és 6 embernagyságú szemetes zsák. 
A lemosható tetkóról már nem is beszélve! :D

2012. július 17., kedd

"Ez kakaó vagy szar?" *

Hogyan készül a krízis torta:

  • Kell hozzá egy vállalkozó szellemű egyén, aki ki sem lát a teendői közül, hisztis, és fáradt. 
  • Legyen hozzá még egy kukta, aki mikor kéne a segítsége nincs sehol, ha te nem vagy ott akkor mindent egy perc alatt elront, és a segítség számára azt jelenti, hogy fatális tévedéseket mond neked, amiket te buzgón követsz. 
  • És egyéb apróságok amikből el fog készülni a remekmű...
Mint minden más süti ez is ugyan úgy kezdődik. A tojásokat héjastul dolgozzuk fel, ettől lesz ropogós a tészta. Viccet félre téve, de minden mást egy tálban apróra, folyósra, mégis annyira ragadósra keverni, hogy még a kanál se jöjjön ki belőle, majd egyszerre beönteni az egészet a torta sütő formába. Ja a legfontosabbat elfelejtetem, a torta tésztájának az elkészítése közben a receptet csak 3 méter távolságból szabad nézni. Fontosabb hozzávalók kihagyásával lesz teljes a süteményünk, például a 14et messziről simán 7nek nézed. Persze a kukta egy szót sem szól, a recepttel a kezében méreget téged, miközben te a 14 kanál liszt helyett csak 7et mérsz ki. Innentől kezdve a sütőre hagyod a dolgokat, és mikor fél óra múlva kiveszed a szénné égett piskótát, akkor is majd azt fogod mondani hogy "a k***a sütő, megint elrontotta" !! Időd már nincs újra kezdeni ezért csak folytatod, a recept természetesen már messze jár, így hagyatkozol a képre a fejedben, hogy hogyan is kéne kinéznie a tortának. A piskótát három felé szakítod, nem vágod mert vágni lehetetlen dolog. Kés, az nem létezik, de van kanál készítesz két tökéletes puding szerű szószt, és felépíted a tortát. Szentségelsz még fél órát, amíg az összes amit bele kentél a tortába kifolyik mellé. Ekkor kell berakni a fagyasztóba az egészet, hátha az segít. Fél óra múlva kiveszed és úgy néz ki a tortád minden folyása el állt, hát készítesz hozzá olvasztott csokis bevonót. Megpróbálod szépen rákeni ahogy a tv-ben láttad, persze ez esélytelen ezért azt javaslom csak fogd a fazekat és öntsd rá az egészet a tortára. Majd helyezd vissza a fagyasztóba, és menj készülődni az estére. Szervezd meg, hogy a torta evésekor a fényeket kapcsolják le és csak félhomály legyen, és hogy a a szülinapos szemét egy kendő takarja el. Vagy csak itasd le addigra, már annyira, hogy ne vegye észre, hogy a tortája úgy néz ki mint a Pizzai ferde torony....

* [ A kuktád a végén miután a torta felénél inkább eltűnt valahova, 3 órával később előhozza a ruhádat amiben sütöttél és rajta van a torta összes hozzávalója, a csoki szószra rámutatva felteszi az "Oidipuszi kérdést" ez kakaó vagy szar? Én meg már inkább nem is válaszolok... ]

2012. február 27., hétfő

Az emberek nem mulatságból részegednek le, hanem azért, hogy elaltassák a lelkifurdalásaikat.


Vegetáriánus cukorbeteg negyven napos életemet holnap kezdem, és ide vetem le búcsúlevelem. Ha holnap esetleg zöldségmérgezést kapok
(tünetei? zöld lesz a füle és az orra, a lehelete saláta illatú és még a szemében is valami vegyes gyümölcs tál forog.)
akkor a Móninak adom az összes csokit amit a szobámban lehet eldugva találni. Én igazán felkészültem erre a negyven napra.

De már főnek holnapra a tojásaim...

2011. december 31., szombat

Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt.

A soron következő videó, ugyanúgy mint tavaly is, idén is levetítem nektek, hogy mi is történt idén. És jövőre koncentrálni fogok arra, hogy több kép készüljön... :)
Boldog Új évet! és az este gondoljatok arra is, hogy nem jó a másnaposan kezdeni egy évet...

2011. december 30., péntek

A szerelem olyan, mint a fejsérülés. Beleszédülsz, azt hiszed, meghalsz, de túléled. Általában...

Gondoltam ha már a karácsonyi hangulattal elkéstem, ugyanis nekem késett 1 napot a dolog, akkor elébe megyek a szilveszternek. A terv meg volt, és nem csak bennem, hogy ma pörgessük fel magunkat, de mivel megvágták a hajam ezzel a kedvemből is loptak 2 centit. Így kerekedett ki a nagy tervből a semmi. Mondhatni el sem indult a dolog, mégis számomra kell hangolódni a szilveszterre is. Még nincs meg az, hogy igen válthatunk évet.
Nem!
Még én maradok, nem akarom megjegyezni hogy 12-re fog ezentúl végződni mikor mondjuk az évet. Hogy mindjárt itt a világ vége. Hogy 1 nap múlva már nem mondhatom ki , hogy jövőre leszek csak 18.... Minden olyan sürgős lett hirtelen, minden rohan. De térjünk vissza eredeti témánkhoz, ahhoz ami most fontos. A szilveszter éjjele. Hol leszek? Még magam sem tudom, de el leszek majd. És hogyan hangolom magam a holnap esti bulizásra?
...
:)
Az, az én titkom. 

2011. november 30., szerda

A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni.

Egy jó tanács kedves, de még a kedvetlen olvasóimnak is!


Ha  a történelem tanárod az órán a gyermekkori kedvenc mesehősödről beszél, és te csillogó szemekkel figyeled, mert végre valami olyat hallasz ami egy kicsit is ismerős. Ha azt mondja a tanár, hogy nézz otthon utána jobban. Akkor NE tedd!

2011. november 29., kedd

Ami nem sikerült, azt mindig ostobaságnak látjuk!







- Áh én ezt nem értem!
- Mit?
- A matekot.
- De hát ez egy nyelvtan óra.
- Hát pont ez a baj!

Mai beszélgetésem a magyar kis tanárral mikor már vagy 15 perce dolgoztak a többiek valamilyen feladaton...

2011. szeptember 7., szerda

Mi a remény?... förtelmes kéjleány, Ki minden embert egyaránt ölel.

A Pilvax kávéházban, amely már nem is kávéház, de legalább 4 van belőle...

Hogy hol található eme remek történelmi műértékünk? Kérlek szépen a Pilvax köz 3 alatt... na és akkor most találd meg magadtól. :) Besétálsz a halál tudja milyen útról és egyből látsz helyes kis asztalkákat napernyők takarása alatt, felettük pedig a hírhedt nevet Pilvax. Gyorsan be is vágódtunk barátnőmmel az egyik aranyos kis fának kinéző székecskébe, majd nem sokkal később a pincér is oda robogott hozzánk. Hozott nekünk egy borlapot és egy étlapot, majd elkezdett az étlapra mutogatni és angolul magyarázni. Közbe szóltunk mondókájába, hogy magyarok vagyunk, úgyhogy tessék csak magyarul beszélni, erre ő heves angol akcentussal -Persze, persze.- és folytatta mondókáját. Lehet nem hitte el nekünk... :D
Mindenesetre felcsillant a szemünk, mikor 5 perc múlva egy helyes kis leányzó jött oda hozzánk és, kérdezte meg, hogy választottunk-e már? Két kávé, négy cigi, és fél óra után fizettünk, de előtte megnéztük a mosdókat. Az ajtóra valamilyen gyűrűk urából lopott tündenyelven volt rábiggyesztve hogy férfi és női. Legalábbis gondoljuk hogy ez lehetett írva mivel megérteni nem tudtuk, lehet azt is az angol pincér alkotta... Halál tudja milyen útra nem sétáltunk vissza hanem "végig" mentünk a Pilvax közön, és ekkor döbbentünk arra rá, hogy lehetséges rossz helyre ültünk be, mert a mi kis kocsmázós vendéglőnk mellett volt egy étteremnek kinéző szintén Pilvax névre hallgató, régebb típusú helység, amellett pedig hotel, amely meglepő módon szintén a Pilvax névre hallgatott, és nem fogod kitalálni mi volt ezek mellett, egy akármilyen hely, annak már nem tudtuk megfejteni a célját, amit kitalálsz hogy hívtak? Hát persze hogy Pilvaxnak... Azt hiszem, ha Petőfi most élne és ezt látná biztos kirobbant egy újabb szabadságharcot, a márciusi ifjakkal, így szeptember közepén.

2011. szeptember 6., kedd

A fájdalom egy esemény. Megtörténik veled, aztán foglalkozol vele, ahogy akkor éppen tudsz.


Tudjátok muszáj voltam majdhogynem két hetet nem írni, nem tehettem mást. Ez a suli kezdési katarzis teljesen magával ragadott, csak úgy beszippantott, és hirtelen kiköpött mikor megvettem a 183 napom első pogácsáját és vártam az extázist de az sem jött...
Azt hinné az ember, hogy az iskola megnyitásával annyi szabadidő esik az ölembe mint még soha, és mégsem. Nem szidhatom az iskolámat, de mióta nem szabad kinyilvánítanom a véleményem? Tavaly év végén igazgatóváltás történt az iskolában, meg is szavazhattuk a demokrácia szellemében kit szeretnénk, és láss csodát ő lett. Azóta se megy ki a fejemből Rózsa mama mondata: Nem biztos hogy a sok felelősségtől is ugyanolyan jó lesz mint azt ti gondoljátok. Erről még nem tudok véleményt alkotni, de a kilátásaink eléggé [...] modernek. 
De csak, hogy ha már a csapból is ez folyik legalább innen ne kelljen az iskoláról olvasnotok, emlékezzünk vissza a nyárra :
Az ciki ha így hirtelen nem jut eszembe semmi sem? De ha eseményekre nem is emlékszem, azt elmondhatom hogy szép nyarat zártam. Nem csak az egész nyár volt jó de a vége is fantasztikusra sikeredett. Ezt azért kellett ennyire kihangsúlyoznom, mert a nyár utolsó napján Csillebérci kalandpályán voltam, Mónival, Csillával, és rengeteg darázzsal együtt. 
Mindenki túl élte bár Csillával nem beszéltem azóta, és Móni is kisebb lelki sérüléseket szenvedett, de a darazsak töretlenek, olyannyira, hogy még az iskolámat is kezdik elfoglalni...
Na mostmár sokadszorra térek vissza arra hogy suliba járok, úgyhogy be is fejeztem, egy újabb két hétig. 
csók. <3

2011. augusztus 14., vasárnap

Van olyan hiba, amit ha elkövetsz, nincs visszaút.


Nahát de rég voltam fenn 10 óra előtt...
Tudjátok nálunk az nem ugy van, hogyha én nem akarok felkelni akkor fogják otthagynak és fekhetek tovább. Nem hozzám oda jön apu, felkap a vállára szépen lesétál velem a lépcsőn, leültet az asztalhoz, hogy reggelizhessek... 
Az már más téma hogy a kajámat párnának használtam a későbbiekben.

2011. augusztus 6., szombat

Csak még egyszer, egy éjszakára, infarktus nélkül, mégis anyázva..

Alvin és a mókusok!

Végül is megírom ha már az utolsónak mondható a Zöld pardonban. Nem, de ?Agyas kobakomnak köszönhetően oda mentünk 6 előtt és szépen beálltunk a színpad elé közvetlenül és két órán keresztül el sem mozdultunk onnan csak felváltva nehogy valaki befurakodjon a helyünkre, így végül is sikerült a legelsősorban majdnem középen állnunk. Igazából , utólag bevallva nem volt élvezetes. Folyamatosan a korlátnak voltunk nyomva, és néha levegőt se kaptunk, de kibírtuk, bár Móni a felénél ki ment én meg be... Ezt jól meg mondtam. ;)
Igazán élvezetes dolog volt izzadt félmeztelen férfi testekhez ütközni.... Azt hiszem ennyit akartam elmondani a koncertről, hogy jó volt, és hogy jövőre is akarok Zp-t! És ne aggódjatok egy idő után majd vissza rázódom a normális történet mesélésekbe, de sajnos nem igazából tudom mik azok az információk amelyeket itt meg szeretnék osztani...  Ámbár az is lehet, hogy csak azért fecsegek itten a semmiről, hogy megmutathassak egy képet a koncertről, mielőtt felakasztanátok magatokat befejezem. Csók. <3

2011. július 28., csütörtök

Aki egy hazugságban hisz, el fogja utasítani az igazságot.

Nyári szilveszter 1. és 2. rész!

Július 22 péntek este 7kor ültünk a ponyvásban ittuk az esti kakaót, amely ma este tequila és sör formájában érkezett. Kicsit később kellemes enyhe bódult állapotomban kapaszkodtam oktogonon abba a sárga csőbe, hogy hátra ne dőljek. Itt volt egy kis hiszti a "várjuk meg ezt.." és a "hova menjünk..." fázisok között végül is Blahán az akácfánál kötöttünk ki ahol valamiért megint dugóba keveredett a csapat háromnegyede, de túl nagy baj nem is történt, mert az akác dugig volt. Beszállhattunk volna egy kis hering partyba, de ahhoz előtte inni kellett...  Ezzel az indokkal kerültünk újra oktogonra piát venni, majd megint a gondolkodós rész következik inni merre címmel. Egy rossz irányba indulás után gyors fordulással deákra kerültünk. Irány a játszótér! Az idő kiesett így ne kérdezd, de 3 liter extra narancslé elfogyása után, mint a veszett kutyák bolyongtunk, egészen addig míg mindenki haza nem ment. Az utolsó még egy kis nasi lefekvés előtt a macim volt melyet jó mélyen magamhoz öleltem...

Július 27 szerda este fél 10 csak összejön az a Margitsziget mondatokkal indultunk el, de mire 10re megtaláltuk egymást, menjünk inkább a deákra lett belőle. Nem tudom mondjuk, hogy ez azt jelenti, hogy lesz egy 3. rész is a nyári szilveszterből, de elgondolkodtató, ugye? Mivel én csak egy órát maradtam velük, így csak addig tudom mondani a történteket hogy leültünk deákra, így a mesélésem elbukik. Hacsak nem már az előző részben is elbukott, ami valószínű, de azért folytatom, mert annyira rosszul néz ki hogy az előzőről olyan sokat írtam erről meg 3 mondatot se tudok megemlíteni. Nem megy ez már olyan jól mint régen, pedig azt gondoltam egyszerű lesz mint a karika csapás, és mégsem. Majd legközelebb.

2011. július 25., hétfő

Beszéljen egy nő akár tizennyolc nyelven, de mit ér, ha nem tud nemet mondani egyiken sem!

Apa és a fogamzásgátlás éjjel 11-es előadása!

Minden ember életében eljön az a pillanat, mint a filmekben, hogy a szülök leülnek a gyerekkel és elkezdenek beszélni vele a bibéről meg a porzóról. Na nálam ez a szitu úgy történt, hogy épp egy buliba indultam, mikor ültem itthon a lépcsőn és apum előhúzott a zsebéből 2 orbit nyelvtisztító recés cukrot, oda adta a kezembe és azt mondta ez fogamzásgátló hatású. Kértem magyarázza el a használati utasítást, mire ő elvette a két cukrot és azt mondta:
-Szex előtt fogd a cukrokat és helyezd a két térded közé- illusztrálta is a dolgot.- minél erősebben szorítod annál baba biztosabb a hatása...

2011. június 15., szerda

Ha a mintákból lehet valamit tanulni, akkor azt, hogy a minták ismétlődnek.

1!

183 nap. 1091 tanítási óra.
és most jön az hogy én hányszor voltam benn. összesen 61 napot voltam iskolában ez körülbelül 366 órát tett ki... és ebből amennyin figyeltem is azt már az egy kezemen is meg tudom számolni.

Kellemes nyarat emberek! : )

2011. április 17., vasárnap

Végső soron nem is olyan borzasztó megöregedni. A fene se érti, miért nem lehet mégis túlélni.

A tökéletes 17!

Anitával készülődve felöltöttem magamra a tökéletes buliszerkót és megtettem mindent annak érdekében hogy ne én legyek én.  felsőn találkoztunk katicával és ott kaptam meg az este első születésnapi ajándékát. egy tábla kit-kat csoki rajta egy gyertya. ez csupán egy kis apróság mégis annyira jól esett. vonaton sőt még jóval előtte is én kis ideggombóc voltam. és ezt sikerült átragasztanom. a kicsit hiányosan öltözött Anitára (<3) és katicára is. déliben természetesen helyből betámadtak minket az emberek hogy mi milyen gyűrni valóak vagyunk... Moszkva téren 15 percen belül mindenki ott termett. mégis csak 21.30 után tudtunk elindulni mert A Czeke sajtburgert rendelt. -.-" jellemző. mivel kombínóval mentünk ezért Fanni miatt le kellett szállni Margit körúton. de addig is 21.36 perckor kaptam egy nagy tapsot. mert nagy riadalommal figyelmeztetve lettem hogy már egy perce 17 vagyok... xD  kisebb nagyobb várakozásokkal és átszállásokkal de megérkeztünk SF-be. elfoglaltuk a zenegéphez eső legközelebbi sarkot. és átrendeztük a helyet kisebb nagyobb székek és asztalok tologatásával. aki nem tudná SF=dózsa kocsma... ebből azt hiszem már kitaláltad hogy mit csináltunk ott. (kis apró feljegyzés ekkor kb. fél 11 volt)

azt hiszem az első éjszakaival elindultunk Astoriára. közben SF-nél hagytunk 4 embert de már kaptuk a telefont hogy Astorián vannak hárman. nem is rossz! :D egy kis eltévedés az aluljáróban (igaz Áron?) és máris ott voltunk Living Roomnál. és megkaptam a születésnapi ajándékomat a Timi Pati Szasza Dóri négyestől..:) pontosan azt kaptam amire már régóta vágytam. egy kislány megkapta a nagy lányok játékát?? (igen gondoljatok nyugodtan rosszra. de most tévedtek mert ez csakis jó! ) körülbelül egy órára leértünk Living Roomba. gyorsan mindenki levetkőzött. nem azért mert vetkőzz party volt. hanem mert kinn kabát volt rajtunk... itt cseppet összefolynak a dolgok. nem. nem a piától. hanem konkrétan attól hogy folyamatosan azt játszottam hogy táncoltam míg bírtam állni majd rohantam leülni. mikor kicsit kiment a görcs a lábamból akkor megint tánc volt. nekem konkrétan 6 órának tűnt ami csak 3 volt. de ennyit még életemben nem táncoltam. és olyan aranyosak voltak osztálytársamék hogy 3-szor is bemondatták a szülinapomat.. elsőre körbe vettek és sikoltoztunk. majd fel akartak emelni. de én ütöttem rúgtam és minden erőmmel a gravitációba kapaszkodtam hogy majd az lenn tart a földön.. be is jött. 4-kor elindultunk haza felé. én meg Anitával Katicával és Fannival elmentünk oktogonra gyrosozni. majd onnan haza..


hát én megpróbáltam elmesélni már amennyire lehet. de ezt át kellett volna élni! TÖKÉLETES születésnap volt.

2011. április 9., szombat

Azt mondják, az őszinteség a szadizmus egyik formája.

Amikor a flikk találkozik az ortopéd orvossal...

Mint páran tudjátok. aki meg nem az most tudja. ezerrel ráálltam az ugrásokra. főleg a flikkre. végre talajon gyakorlom és már kötöm össze a rundállal ennek eredménye képen 2 hete alig birok ráállni a jobb bokámra. pénteken végre sikerült 5 darab normális flikket csinálnom amiből meg is álltam és minden kar láb ott volt ahol neki kellett lennie. aztán ma elmentem az ortopéd orvoshoz hogy hát de mégis mi lehet a baja. erre rám adott egy boka merevítőt hogy ezt nappal bármikor mikor nem csak ágyban fekszem viseljem és 3 hétig hanyagoljak bármiféle lábra végzendő mozgást... :D 
de legalább nem azt mondta hogy vágjuk le tőből a lábam...