Ugye mennyi titok? Ezért kell a sámli.

A pultnál ült és kortyolgatta a whiskyjét, farmerjának egyik szára fel volt tűrve a kockás ingje pedig egy kicsit kijjebb volt gombolva mint azt az illemkönyv írja. Pont olyan férfi volt akire a nők csak úgy tapadnak, de ma este úgy látszik egyedül volt. Elsétáltam mellette és leültem én is a pult szélére tőle nem messze, lábam keresztbe raktam az apró táskámat pedig a pultra helyeztem, észre vett láttam ahogy felém fordul és végig követi merre megyek. Egy nagy darab kövér férfi, fehér kötényben, lépett oda a pult másik oldalán elém, épp egy poharat törölgetett és megkérdezte:-Mit adhatok?- letette a poharat a többi közé és felvett egy másikat közben. felnéztem a pult felé és megláttam az üveget.
-Egy martini bianco lesz.- beletúrtam a hajamba és szépen végig simítottam, a velem szemben lévő tükörből láttam hogy a férfi minden mozdulatomat és a szavamat végig kísérte. Mielőtt a kövér alak felfogta volna mit mondtam neki és elindult volna, a férfi lerakta az ezrest az asztalra.
-Ezt én fizetem. -felé fordultam ő pedig oda ült mellém. - Vársz valakit?- rám mosolygott, egy ellenállhatatlan mosollyal és borostától érdes arccal. -Nem várok senkit válaszoltam neki, és már hozta is a pultos az italomat. finoman elkortyolgattam és közben  meghitten beszélgettünk. A bár kezdett tele lenni, így benyúltam a táskámba előszedtem a szobám nyitó kártyáját meglebegtettem az orra elött ő pedig bólintott. Én elindultam kifele a teremből fel a lépcsőn, lengettem kezemben a táskámat és hallottam a magassarkúm kopogását, lépcsőfordulón hátra néztem és láttam hogy jön utánam tisztes távolságból. Felértem és megálltam az ajtóm elött lehúztam a kártyát beléptem és résnyire nyitva hagytam az ajtót. a hálószoba felé haladva fokozatosan ejtettem le magamról a ruháim. már az agynál voltam mikor hallottam a zár kattanását hogy valaki becsukta az ajtót. a léptek, zoknik csoszogása, gombok reccsenésének hangja, egy zipzár hang
[...]
Úgy gondolta végzett a dolgával felállt felhúzta magára a bent lévő ruháit és elindult az ajtó felé, félúton megállt vissza nézett elmosolyodott.
-Köszönöm.- Azt hitte csak ennyi volt, és ennek nem lesz következménye. Felkeltem az ágyról magam köré tekertem a takarót, álmos fejjel utána sántikáltam még nem ért el az ajtóig. A földről felvettem a magassarkúm, odaléptem egy karnyújtásnyira a háta mögé, felemeltem a kezem és meglendítettem a cipőt. Teljes erőmből bele szúrtam a férfi tarkója és a feje közé, pont a haja tövébe. Előre dőlt és nagy puffanással a földre zuhant. Kihúztam belőle a sarkat, még volt pulzusa mikor mellé léptem, de már eszméletlen volt. Kicsit oldalra döntöttem a mozdulatlan testet bele nyúltam a zakójának belső zsebébe és kivettem a jegygyűrűjét...