Vannak a lelkünkben bizonyos dolgok, melyekhez nem is tudjuk, mennyire ragaszkodunk.

De rég éreztem ezt az érzést. És mennyire hiányzott!
Tudjátok arról beszélek mikor történik egy dolog, és ettől elakad a lélegzeted a szíved kihagy egy ütemet, el sem akarod hinni, hogy az ott tényleg létezik. Mikor megáll egy másodpercre a világ, és csak te vagy a közepén. Aztán gyorsan vissza szökkensz a jelenbe, a szíved csak úgy dübörög a mellkasodban, majd ki ugrik a helyéről, azt sem tudod most mit mondj, mihez kezdj, hova kapj. Az idő is sürget, gyorsan kell dönteni.
Az érzés mikor a régóta álmodott dolog megtörténik, és te nem tudod teljesen kihasználni, teljesen átélni, teljesen boldognak lenni benne, mert már annyiszor játszottál el ezzel a gondolattal, hogy már nem is olyan érdekes, hogy megtörténik hisz a fejedben már 3 gyerekkel ültök egy tengerparti ház verandáján.
Majd később ismételten rájössz arra, hogy megint rosszul döntöttél, mikor nemet mondtál...