Megkedveltelek és fontosnak tartalak az életemben. Idegesít, de tetszik is, hogy nem akarsz kimutatni semmit. Tetszik az is mikor kiforgatod a szavaimat, amivel én kerülök a vesztes pozícióba. Még sosem találkoztam olyan valakivel mint te, aki egyszerre tölt fel önbizalommal, majd rombolja le akár azt egyetlen szóval. Tetszik, hogy azt érzem ha meg akarlak tartani, hogy bizonyítanom és harcolnom kell érted. Különleges vagy, és ez megfogott, nagyon is megfogott. Tudod mindig mikor mellettem fekszel és a szemedbe nézek, megfogom a kezed, vagy ha csak meglátlak, újra és újra megfogalmazódnak bennem ezek a gondolatok. Mindig annyira szívesen kimondtam volna neked őket, de aztán teljesen bizonytalanná teszel, és nem merek semmit sem mondani, mert félek a reakciódtól. Annyira fontos vagy számomra, hogy nem akarlak elijeszteni. Tudod nem gondoltam volna, hogy valaki iránt még egyszer ilyen gyorsan és ilyen könnyen, és ennyire mély érzelmeket fogok táplálni. Hihetetlenül jól érzem magam melletted, és évek óta nem éreztem már ilyen jól magam egyetlen kapcsolatomban sem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése