Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg

Vendégblog!

Nem is tudom, hogy hol kezdjem a történetemet. Talán ott amikor valami megváltozott bennem, vagy
inkább az életemben. Egy átlagos napnak indult mint a többi, papírokkal a kezembe rohantam a munka helyemre. Egy rohanó fiatal ember oldalról nekem jött sietségében, én megijedtem és kezemből kiejtettem az összes papírt a földre. Kétségbe esetten próbáltam összeszedni a prezentációimat, mikor is egy
igazán helyes fiatal ember lehajol hozzám és segített nekem. Felnézek rá és egyszer csak elfogott
a gyomor görcs, a szívem dobogni kezdett, és egyszerűen nem tudtam megszólalni ettől a furcsa érzéstől,
ahogy rá pillantottam és ahogyan ő rám pillantott.
Megbeszéltük hogy összeülünk egy kávéra munka után.
Később, miután ott ültünk abban a meghitt kávézóban nagyon aranyosan kedves volt, barátságos és
úgy éreztem mintha ő is érezne valamit. Egyszer csak messziről odaköszön neki egy elegáns, csinos nő
oda sétál hozzánk, és a szájára nyomott egy puszit. Akkor abban a pillanatban összedőltem lelkileg,
hogy aki ennyire megfogott egy fél nap alatt, barátnője van. Végig néztem a lányt, és láttam a  jegygyűrűt
a kezén. Ez nem lehet.. miért pont velem.. Felálltam onnan és elrohantam.
Talán soha többet nem látom, de akkor a dühtől nem tudtam semmit.
1 évvel később, mintha a sors akarta volna összefutottam vele. Igen vele, azzal akitől elfutottam
mert a menyasszonyával láttam. Most is kiszaladtam volna a világból, ha tehettem volna,
de meglátott és elkapta a karomat. Szinte kiabált velem, lehajtott fejjel hallgatom, amit mond, hogy
miért hagytam őt akkor ott. Azt hitte, hogy talán érzek iránta valamit. Felkaptam a fejem, és odavágtam
hozzá, hogy én is így gondoltam. Megkérdezte, még is miért szaladtam el.. azt válaszoltam nem tudtam
felfogni, hogy menyasszonyod van hisz mielőtt megjelent mintha ott lett volna köztünk az a láng...
Folytattam volna tovább de közbe vágott -Ott is volt..-
 -Mégis hogy kezdhettél ki velem, ha épp feleségül készülted venni azt a nőt ?- mondtam felháborodva. Ő felnevetett, és azt felelte épp aznap reggel mondta meg menyasszonyának, hogy vége. Csak ő nem fogta fel, és ezért tette. Majd a szemembe néz,  és azt kérdezi nem kezdhetnénk előröl?  Egy ilyen félreértés miatt egy évet elpazaroltunk a boldogságunkból. Nagy hiba...