A mellkasára hajtom fejemet, ott pihentetem. Hallgatom a szívverését, érzem a keze simogatását a hátamon, lassan megnyugszom és vele együtt el alszom. Álmomban megjelenik a valóság szele. Rohanok menekülök, a világ elől. Sosem fogjuk ezt rendbe hozni. Szörnyű álomból ébredek, a kezem összerándul és őt ölelem, mert ott fekszik mellettem szorosan átkarol, megpuszilja a fejemet, elkezdi simogatni a hajamat. Bekuckozok a mellkasába és újra álomra hajtom a fejemet. Sosem fogom elveszíteni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése