Kiléptem az ajtón, mögöttem a gőz elkezdett kihömpölyögni a folyosóra, felnéztem az órára. Ijedten állapítottam meg, hogy már hét óra van. Felrohantam a szobámba elengedtem a törölközőmet, gyorsan megkerestem az ünneplő fehérneműmet, és beszárítottam a hajamat. Kiválasztottam a legjobb randi ruhámat a szekrényből, és leszaladtam vissza a fürdőbe sminkelni és fogat mosni. Éppen hogy, készen lettem, mikor meg állt az a bizonyos piros autó a ház előtt. Felvágtattam a lépcsőn, felkaptam a kabátom és a táskám, gyorsan belevágtam a fontosabb dolgaimat. Pont időben. A csengő ebben a másodpercben szólalt meg. Kezembe akasztottam a magassarkúmat, és elő kotortam a kulcsokat. Egyszerre zártam be a házat, vettem fel a magassarkút, és közben tűntem baljósan bájosnak. Valószínűleg sikerült, mert mikor meglátott a szemei elkerekedtek, és kis mosoly futott át az arcán.
- Hello csajszi, vagyis- megfogta a kezeimet, és végigmért magának- azt hiszem már kinőtted ezt a nevet.
Magához húzott, megölelt, én pedig a fekete ingére hajtottam fejemet, aztán kicsit eltolt magától.
- Tényleg nagyon gyönyörű vagy- mondta
- Köszönöm, te is jól nézel ki- mosolyogtam rá kedvesen, majd még ezt a közelséget kihasználva, belenyúltam az ing felső zsebébe, és kiszedtem két hajcsatot - Tudtam!- mutattam neki fel amit találtam, ő pedig csak mosolygott rám. Akkor este a szülinapomon is ez volt rajta, emlékszem, tisztán emlékszem arra a pillanatra, pontosan ugyan így álltunk akkor is magához húzott és beletúrt a hajamba. Én ez után vettem ki belőle a csatokat és raktam be az ő zsebébe.
-Gondoltam vissza adom neked őket- és adott egy csókot a szám mellé- mehetünk?
- Persze- mondtam, megfogta a kezemet és a kocsihoz vezetett, mint egy igazi úriember kinyitotta az ajtót előttem, én beszálltam ő pedig becsukta az ajtót, majd a kocsit megkerülve beszállt mellém. És megint itt voltunk, az az ismerős érzés, melyet már alig vártam.
Lassan vezetett és biztonságosan, bár mellette mindig elfog egy ilyen biztonság érzet, azt hiszem, hogy csak én és ő vagyunk a világon, és nem lehet semmi baj.
-Megérkeztünk.- mondta ő- A kutyáktól ne ijedj meg, nagyon barátságosak, az egyik teljesen vak, a másik pedig félig süket.- Elgondolkodtam, hogy vajon ő honnan tudhatja azt, hogy a kutya csak félig süket? És vajon azt tudja, hogy melyik fele az? Persze ez mind csak az én ostoba fejemben játszódott le, amíg neki csak annyit mondtam "oké". Talán lehettem volna kicsit kreatívabb is a válaszadásnál. Mondjuk mondhattam volna azt, hogy nekem is van egy kutyám. Jaj de hát minek, hisz ő is látta az előbb mikor felvett.
-Gyere vigyázz a lépcsőn, kicsit meredek.- vezetett be a házba...
- Hello csajszi, vagyis- megfogta a kezeimet, és végigmért magának- azt hiszem már kinőtted ezt a nevet.
Magához húzott, megölelt, én pedig a fekete ingére hajtottam fejemet, aztán kicsit eltolt magától.
- Tényleg nagyon gyönyörű vagy- mondta
- Köszönöm, te is jól nézel ki- mosolyogtam rá kedvesen, majd még ezt a közelséget kihasználva, belenyúltam az ing felső zsebébe, és kiszedtem két hajcsatot - Tudtam!- mutattam neki fel amit találtam, ő pedig csak mosolygott rám. Akkor este a szülinapomon is ez volt rajta, emlékszem, tisztán emlékszem arra a pillanatra, pontosan ugyan így álltunk akkor is magához húzott és beletúrt a hajamba. Én ez után vettem ki belőle a csatokat és raktam be az ő zsebébe.
-Gondoltam vissza adom neked őket- és adott egy csókot a szám mellé- mehetünk?
- Persze- mondtam, megfogta a kezemet és a kocsihoz vezetett, mint egy igazi úriember kinyitotta az ajtót előttem, én beszálltam ő pedig becsukta az ajtót, majd a kocsit megkerülve beszállt mellém. És megint itt voltunk, az az ismerős érzés, melyet már alig vártam.
Lassan vezetett és biztonságosan, bár mellette mindig elfog egy ilyen biztonság érzet, azt hiszem, hogy csak én és ő vagyunk a világon, és nem lehet semmi baj.
-Megérkeztünk.- mondta ő- A kutyáktól ne ijedj meg, nagyon barátságosak, az egyik teljesen vak, a másik pedig félig süket.- Elgondolkodtam, hogy vajon ő honnan tudhatja azt, hogy a kutya csak félig süket? És vajon azt tudja, hogy melyik fele az? Persze ez mind csak az én ostoba fejemben játszódott le, amíg neki csak annyit mondtam "oké". Talán lehettem volna kicsit kreatívabb is a válaszadásnál. Mondjuk mondhattam volna azt, hogy nekem is van egy kutyám. Jaj de hát minek, hisz ő is látta az előbb mikor felvett.
-Gyere vigyázz a lépcsőn, kicsit meredek.- vezetett be a házba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése