Nagyon csúnya játékot űzünk. és ennek valahol vége kell hogy legyen egyszer. már sajnos nem csak a saját érzéseinkkel szórakozunk hanem másokéval is. megbántjuk azokat akik körülöttünk vannak miközben mi jót kuncogunk a takaró alá bújva a sok rossz elől. de mit tesz az akinek nincsen takarója amely eltakarhatná a gondok elől? ő a mindig szerencsétlen áldozat. ő az akit mindenki akkor vesz elő ha éppen bármi baj van. ő másra nem jó. sose volt. és sose lesz. de hát ennek a szerencsétlennek nem lennének érzései? mert kívülről neked akinek ő csak arra jó hogy meghallgasson és hogy kihasználhasd. neked nem tűnik fel az hogy ő ugyanúgy szenved mint te. csak éppen nem köti az orrodra. hisz ő pontosan jól tudja neked mennyi bajod van. nem kell még az ő problémája is. természetesen ez nem így van hiszen hiába mondaná el neked hogy őt mi bántja te ezt fel se fognád. talán. de ezt kihangsúlyoznám jobban TALÁN meghallgatnád. de az biztos hogy nem jutna el az agyadig az amit mondott. és te nem is tudnál számára hasznos tanáccsal szolgálni mint ő neked. te sose segítettél neki semmiben. de ez így van rendjén...de mindenezek ellenére mégis miért van még mindig melletted? nem tudom. megszokás? vagy csak mert nincs senki olyan ember körülötte aki ugyanolyan manipulálható lenne mint a mi emberünk. igen ám de ezt mégis hogy nem veszi észre az a szerencsétlen. az ő szemszögéből a dolog így tökéletesek neki a legjobb barátja vagy és mindent tud rólad. soha nem árulna el. te mégis semmibe veszed. ezt jelentené 2011.ben barátnak lenni??
[nézd el ha egy cseppet zagyva a szöveg. jelenleg picikét szétszórt vagyok... ]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése