Bemocskoltam önmagam. Érzem a bőrömön, a hajamon, a szívemben és a lelkemben...Olyan nehéz kimondani, marja a torkom, fuldoklom tőle! Nem gondoltam volna, hogy egyszer is ekkora súlya lesz a felismerésnek. Nem merek magamba nézni, félek attól, hogy rossz dologra jöttem rá. Félek attól, hogy az érme a rossz oldalára esett. Nem vagyok abban biztos amit érzek és gondolok, de annyira nehéz. Szinte fáj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése