Nem ez a szerelem lényege? Az, hogy a másik legrosszabb részét is szeretni tudjuk?

Nyugodtan feküdtem az ágyamban nem gondoltam semmi másra csak rád. Nem vágytam semmi másra csak rád. Egy szóra amit te mondasz, egy érintésre amely tőled származik. Eszembe jutott, hogy mindez lehetséges, de a gondolathoz hozzá társult az is, hogy nem most. Arra gondoltam, hogy még nem is olyan régen minden az enyém volt amire csak vágytam.
Elhomályosult a világ a szemem előtt, egy könnycsepp hullott végig az arcomon. Az a csepp nem más volt mint TE és az emlékeim. Ez az egyetlenegy könnycsepp tartalmazta mindazt a reményt amit belém tápláltál. Többre már nem futotta az te voltál. Az az egyetlenegy könnycsepp, végigfutottál az arcomon, aztán eltüntél a semmibe!