Az fejem üres, kifogytam. Nincs több mese, nincs több képzelgés, nem marad más mint a sivár valóság. Az eddigi fantáziám átalakult nem képes újabb és újabb álomképeket gyártani, mert már nem hisz az álmokban. Fél lábbal állok a realitás táptalaján, a másik lábam pedig egy vödör szarban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése