Bújjunk el a világ elől, hogy senki észre ne vegyen...

Három napig tartó szerelem!                        

[2. rész]

Ismét találkoztunk. elkezdtünk sétálgatni a városban és leültünk egy lépcső tetejére. és onnan néztük a vizet. izzót körülöttünk a levegő. és bár ősz van mégis olyan érzésem volt mint a tavaszi életnél. mikor minden felébred és az egész várost a szerelem zsongja körül. ott ültünk mi ketten. beszélgettünk és nevetgéltünk. nem siettünk. nem hajtott semmilyen kényszer. az egész annyira nyugodt volt és tökéletes. 

Kívántam őt de mégis bennem volt egy érzés amely ezen felül kerekedett.vágytam rá. vágytam édes ajkára és hogy karjában tartson. de mégis az ahogyan csak ott ültünk olyan kielégítő volt. mert azzal voltam akit szerettem és mert tudtam ő is szeret.

A tiltott gyümölcs mindig édesebb. mert ott fenn áll a veszély érzése. és mi most ezzel játszunk. tudtuk hogy vége lesz. de nem ma. még nem. minden percet minden másod percet kiélveztünk egymás szeretetéből. és nem gondoltunk arra hogy holnap lesz az utolsó nap. mikor utoljára láthatjuk egymást...