2010. november 3., szerda

Nem akarom hogy ennek a pillanatnak valaha vége legyen.

október 30. szombat!

ebben az októberi hónapban jó sokat írtam és emlegettem ezt a napot. és mégsem úgy sikerült ahogy terveztük. de nekem sokkal hidegebben és jobban... :D

este 7kor találkoztam Timivel Kosztolányin ahol bejártunk minden még nyitva lévő kisboltot. és vodkát előbb kaptunk mint eper levet. ami meglepően furcsa volt.. végül elsétáltunk alleba és ott az intersparban vettünk ugyanolyan eperlevet mint amit az első boltba akartunk venni... és ebből az látszik hogy mindenki a dobozos sió eper levet veszi mert az üvegesen látod mit iszol... xD

felszálltunk a 4-es villamosra és elmentünk vele a végállomásáig amely még mindig a jászai tér volt. átsétáltunk a Margit hídon és közben ittuk a már összekevert üdítőnket. minden remek volt mígnem egy futó belém nem száguldott... :D tudom. tudom. az én hibám is volt. mert kiléptem elé. de nem igaz hogy nem számított erre. na meg mi a csodáért fut szombat este 9kor?? lényegtelen. átértünk a hídon és felszálltunk a 86os buszra. hogy elmenjünk találkozni Grétával. de sajnos elfelejtettünk leszállni a buszról. így végállomáson kötöttünk ki. Óbudáról 2 megállót kellett csak vissza jönnünk. hogy Grétára rá találjunk. majd őt elkísérjük Árpád hídhoz

hármas metró. elköszönés Grétától. majd kettes metró Moszkva. sétálunk a hátsó bejárathoz. zárva. sétálunk a másikhoz. zárva. tehát kerültünk egy nagyot. pedig pont ezt akartuk elkerülni... vettünk gyorsan két mozijegyet és be is ültünk az "ízek. imák. szerelmek" című filmre. amelytől többet vártunk mint kaptunk... ekkor volt hajnali 1 jöttünk ki mammutból és ahogy akkor este az emberek kinéztek. korunkbeli fiúk lányok már a padok és a székek alatt a saját hányásukban fetrengtek... sejtem hogy ez már amolyan minden napos dolog mindenkinek hogy ilyet lásson és halljon pedig nem kéne ezt annyira természetesnek venni... mindegy.

szénatérről elmentünk oktogonig és beültünk az Isztambul nevezetű étterem pipázóba. vettünk egy gyrost és ott ültünk hajnali háromig. majd vissza állítottuk az óráinkat és elindultunk szépen lassan sétálva oktogonról deákra. úgy hogy közben az andrásin cikáztunk. el akartunk jutni váci utcára. és találtunk egy táblát hogy ha jobbra elmegyünk akkor a Vörösmarty térre jutunk. ezért mentünk jobbra egyenesen. első kereszteződés. még mindig egyenesen.. második kereszteződés. még mindig ugyanaz.. a harmadik kereszteződés... keressük a táblát. de arra amerre kéne lennie. nem Vörösmarty tér van hanem szabadság tér... ó hát akkor hagyjuk. ezért inkább átsétáltunk a lánchídon. a közepén meg álltunk és néztük a vizet majd jött egy pali. hogy "jaj lányok ne ugorjatok nem éri meg. és amúgy is hideg a víz. ha még meleg lenne megérteném." vele beszélgettünk egészen a híd végig. és elhihetitek annyi éppen elég is volt. Timinek még sok is... :D felmentünk az alagút tetejére. amely most így ősszel. teljesen kihalt volt és sötét. na meg ijesztő...ezért inkább lementünk Clark Ádám térre és beszélgettünk. majd mikor már elfogyott a cigink is akkor elindultunk Margit hídhoz sétálva ami egy hónap alatt mióta utoljára voltam ott se került közelebb egymáshoz...

a matchból villamossal eljutottunk ismételten mammuthoz ahol is rendőrök elől bújócskáztunk. nehogy minket is igazoltassanak. végül haza keveredtünk. ki-ki a maga útján. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése