2010. június 20., vasárnap

“A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.”


Múzeumok éjszakája!

Fanni hívott szombaton délután hogy van.e kedvem menni. nem volt de végül rábeszélt. és milyen jó is. gyorsan fél óra alatt összeraktam magamból egy emberi kinézetet. és már indultam is. hogy 8ra délibe érjek. onnan lesétáltunk Moszkvára ahol is telefonált nekünk Sajti hogy menjünk el Roosevelt térre és majd onnan megyünk együtt a várba. fél óra alatt szépen lassan oda is értünk. és a Lánchídon át fel is sétáltunk a várba. hogy ott vegyünk jegyet. ez után elmentünk a labirintusba. és bár nagyon nagy sor állt. egész gyorsan bejutottunk. kaptunk térképet is. csak nem tudom minek. hisz teljesen hibás volt. mint a végén megtudtuk... mi a Bátorság terembe akartunk eljutni. és az egész labirintust körbejártuk 2.szer de sehol sem találtuk. majd meg untuk... hogy ennyire szerencsétlenek legyünk. és kijövet. megkérdeztem egy csajt. hogy amúgy merre is lett volna ez a terem. erre közölte hogy 'ja azt megszüntették... hát igazán köszönjük... akkor minek is volt rajta a térképen.. :D

a labirintusból kiérve. egy újabb labirintusba értünk. a külvilágba. nem tudtuk hol vagyunk. és az egyen támpontot kerestük a Dunát.. amit nem láttunk. ezért elkezdtünk lefele menni. ami jó ötletnek tűnt. hisz a Duna is arra folyik.. de mint később már láttuk pont az ellenkező irányba mentünk.. :D
az alagút másik végén kötöttünk ki. és nekünk oktogonra kellett menni ami erre a célra még jó is volt. hisz a 105ős busz pont oda visz... oktogonon. legalább egy órát ültünk. mert míg Fanni kajált. és egyebek... hát az volt annyi idő. de se baj. így szeretünk Fifi. a további Múzeumtúránk a Terror házában folytatódott és egyben ért is véget. jó az a hely csak egy kicsit nyomasztó... ahogy mész végig minden szinten egyre olyan érzés tölt el hogy 'de jó nekünk hogy később születtünk. és ahogy mész egyre lejjebb a szinteken úgy egyre jobban elszomorodsz. hogy hogyan kínozták ezeket az embereket. miközben talán csak annyi volt a bűnük. hogy rossz helyen szólaltak meg... vagy még annyi se... de amúgy érdemes elmenni ide.. :D

a múzeum megnézése után visszamentünk oktogonra hogy majd mi 4.es 6.ossal elmegyünk nyugatihoz a Kittiért.. ahha. fél órát vártunk de nem jött. mire kiderült. hogy már nem is fog jönni mert az utolsó is elment. hát akkor menjünk gyalog. Kittit összeszedve. mentünk Deákra. ahol is csövültünk reggel 5ig kb. ez se telt persze unalmasan. de szerintem mára ennyi irás elég is lesz... így is túl teljesítettem.. csók. (L)

2 megjegyzés:

  1. De hogy még csak a nevem se tünteted fel Nici.. azok után,hogy szó nélkül hátamra kaptalak és elindultam a gellérthegyre fel, teszem hozzá deákról... hát ez fájt, de még hogy :( :) plusz hagytam magam szétverni, stb.. lesz még itt legközelebb, vigyázz Nici (:

    VálaszTörlés